Mikor kiderült a pajzsmirigyem rosszindulatú daganata, a legnehezebb része az volt, hogy nem tudtam elmondani rögtön a férjemnek mi van velem..ugyanis egy régóta vágyott és tervezett angliai úton volt néhány barátjával. Szerencsére négy nap múlva hazajött. Nem mondom hogy könnyű volt, de mindenkinek jobb volt így, főleg hogy nem rontottam el az utazását. Szerencsére kiment a fejéből hogy azon a pénteken kapom meg a szövettan eredményt, én meg nem is nagyon mondogattam neki mielőtt elutazott. Úgy voltam vele ha jó lesz az eredmény úgyis elmondom neki, ha nem úgyis csak itthon. Legalább volt egy kis időm összeszedni magam mire hazajött. Visszagondolva, azon a késő hétfői estén sikerült úgy előadnom neki mintha csak egy rutinműtét miatt kéne másnap kórházba mennünk. Persze én naiv azt hittem meg is műtenek még azon a héten, de természetesen nem ment ilyen gyorsan. A férjem eléggé odavolt szegény, főleg hogy apukáját pár éve vesztettük el, csontrákban. Féltünk. Nagyon. De ugyanakkor nagyon bizakodtunk, hogy csak megműtenek és kész.
Másnap reggel a fül orr gégész elmondta hogy kiszedi az egész pajzsmirigyet, 3 héttel későbbre kitűzött egy műtét időpontot és beutalókat adott hogy kiderítsük van-e áttét bárhol máshol a testemben. Így ebben a három hétben voltam nyaki MR vizsgálaton, teljes test CT-n és csont izotóp vizsgálaton. Mindegyik negatív lett, csak azt az egy csomót mutatta ki az MR és a CT amiről előtte is tudtunk. Végül bár egy nappal később az elsőként tervezett időponthoz képest, de végre megvolt a műtét is. Amitől igazán akkor féltem mikor felfeküdtem a műtőasztalra, mert egészen addig a többi képalkotó vizsgálat eredményétől tartottam. (A teljes test CT eredménye a műtét reggelén derült csak ki.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése